A napenergia
hasznosítás célja az épületek üzemeltetéséhez szükséges úgynevezett fosszilis
anyagok, a szén
olaj és gáz elégetéséből nyert energia kiváltása, mert az ilyen anyagokból nyert energiák
fogyasztása az egész világra kiterjedő legnagyobb szennyező forrás. A fosszilis
energiák használata az élő világ megszűnéséhez vezet. Tehát ezt az energia
forrást felváltani képes, úgynevezett
megújuló energiák, vagy alternatív energiák, vagy lágy energiák használata
sürgős kényszerűsége az emberiségnek.
A megújuló
energiák előnye a fosszilis energiákkal szemben, hogy nem ad több szennyező
anyagot, – elsősorban széndioxidot – a légkörhöz, melynek feldúsulása
okozza a felmelegedést, és ennek katasztrofális következményeit.
A napenergia
hasznosítható legkönnyebben, mert hazánkban szinte mindenki rendelkezésére áll.
A napból sugárzással érkező energia az épületekben passzív és aktív módon
érvényesíthető, illetve mindék eljárás
egymástól függetlenül is egyidejűleg is alkalmazható. A felszínre érkező
napenergia sűrűség nyáron elegendő, hogy elraktározással a téli fűtési energia
szükségletet is fedezze. Az ilyen aktív napenergia hasznosításnak csak
beruházási költség feltétele van, de biztonsággal állítható, hogy hosszabb távon
busásan megtérül. A megtérülési időciklus előre nem jósolható, mert az energia
árak függvénye.
Azonban célszerű
szem előtt tartani, hogy az energia árak egyre emelkednek, s a tendencia
erősödik a készletek rohamos fogyásával, illetve a forrásokat birtoklók
profitéhségével. Szilárd tény, hogy a bölcsen előrelátó potenciális építtető
alacsony energia fogyasztású, megújuló energiát nagy mértékben hasznosítani
képes épületet létesít.
Az ökologikus építészet, a passzív
napenergia hasznosítás, az alacsony energia
fogyasztás fejezetek alatt
további részletek találhatók.