ÖKOLOGIKUS ÉPÍTÉSZET

Az ökologikus építészet mindazon építészeti célkitűzések összefoglaló neve, amely az épület által külső és belső térben okozott környezet szennyezést kívánja csökkenteni, vagy megszüntetni.

A számos építészeti törekvés két jelentősen eltérő főcsoportra oszlik: a látvány építészetre és az ökologikus építészetre. A mellékelt ábrán is szemléltetett markáns eltérés abban nyilvánul meg, hogy a látvány építészet az esztétikai élményre koncentrál, ezzel szemben az ökologikus építészet a környezet szennyezésmentes építésre és épület egészséges használatra, a bió-fiziológiai komfortra, az épületet használó emberre és egészségvédelmére összpontosít. A KÉT TÖREKVÉS NEM ZÁRJA KI EGYMÁST, de a látvány centrikus építészetnek csak akkor van helye, ha az ökologikus követelmények teljesülnek, mert az épületnek elsődleges funkciója nem a látvány, hanem a védelem!

Az ökológia görög eredetű szó, amelynek jelentése környezettan. Ez a tudomány az élőlények és a környezet viszonyának kutatásával foglalkozik. Építészeti értelemben az ökologikus építészet a környezetvédelem feladatát látja el építészeti eszközökkel. Az építészeti környezetvédelem makro kiterjedésben a kültéri feladatokra, a mikró világ tekintetében a belső térre, tehát az épített zárt terekre irányul. Az ökologikus építészet olyan tevékenységek összessége, amelynek célkitűzése az épületek építése és működése által bekövetkező káros kibocsátások, sugárzások, szennyező hulladékok stb. ártalmai és keletkezése ellen védeni, a külső és belső tereket. Továbbá feladata megóvni az élő természetet, fenntartani és javítani az emberi élet minőségét.

Az emberi élet minőségének és az élő környezet romlásának legfőbb okozója a környezet rohamos elszennyeződése. A környezet szennyezés fő forrásai tekintetében jelentősen megoszlanak a vélemények. Az emberek - természetes reakciójukra támaszkodva- általában azokat a hatásokat ítélik környezetüket mindenek előtt szennyezőnek, amit érzékszerveikkel a legintenzívebben tapasztalnak. Ezek szerint a városi környezetben élőknél a közlekedés vagy az ipar, a vidékieknél a helyi ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság kemikalizációja kerülhet az első helyre a fő ártalomnak ítélt források közül. A szubjektív megítélés helyett a valóság az energia használatban rejlik. Nevezetesen az úgynevezett fosszilis ( nem megújuló ) energiahordozók kibányászása és rejtett energiájuk feltárása-elhasználása okozza az ország és kontinens határokat nem ismerő, világméretű (globális) környezeti szennyezést.

Rendelkezésre állnak építészeti eszközök, miáltal mind a belső téri, mind a külső téri épületek által okozott környezet szennyezés megakadályozható, illetve jelentős mértékben csökkenthető. Alkalmazásuk csupán az építésztervező szakmai felkészültségén, és szándékán múlik.

Vissza