ALACSONY
ENERGIA FOGYASZTÁS
A
környezet szennyezés legnagyobb forrása az épületek építése, használata,
elbontása, tehát egy teljes épületciklus. Az épület már akkor környezet szennyező,
amikor létesítését elhatározták! Ugyanis anyagainak egy részét már
legyártották, raktározzák. Márpedig az épület energia fogyasztását nem csak a
fenntartásához szükséges energia mennyiség jelzi, hanem az anyagai
előállításához felhasznált energia is.
Az
energia azért környezet szennyező, mert azt az úgynevezett fosszilis anyagok
elégetéséből nyerik ki. Ezek a szén, az olaj, a földgáz. Ezzel szemben léteznek
a megújuló, vagy alternatív energiák a vízi, a geotermikus, a szél, a bió és napenergia. A két féle, a fosszilis és megújuló
energia között a lényeges különbség abban rejlik, hogy a fosszilis anyagok
elégetésével nyert energia súlyosan szennyezi a levegőt, a megújuló energia
használat nem jár levegő szennyezéssel.
A
fosszilis eredetű anyagok, a szén olaj és földgáz, egykori növényi eredetű
anyagok fosszilizálódott maradványa. Ezek az őskori
növények egykor a napsugárzás hatására fotószintézissel lekötötték az őskáosz
levegőjéből a széndioxidot és oxigént bocsátottak ki, tehát megtisztították a
levegőt és megteremtették a magasabb rendű élet feltételeit. A fosszilizálódott anyagok szilárd formában konzerválták a
széndioxidot, egyéb káros légnemű anyagokkal együtt, s elégetésekor
visszaforgatjuk az őskori folyamatot, visszabocsátjuk a gázokat és újra
elszennyezzük a légkört. Tehát belátható, hogy a fenntartható fejlődés
megvalósíthatatlan a fosszils energiahordozók
használat mellett. A fejlődéshez egyre több energiára van szükség. De a világ
jelenlegi energia mennyiségének a 80 %-át a világ lakosságának csupán 20 %-a
fogyasztja el! Ez az óriási ellentmondás a harmadik világ civilizálódásával
feloldódik ugyan, de a légkör elszennyezése miatt – ha feltételezzük a
jelenlegi fejlődési
folyamat fenntartást – az emberiség már nem élheti meg ezek
felfejlődését a civilizált országokhoz. A levegő elszennyezésének már is
visszafordíthatatlan következményei vannak.
A
levegő elszennyezése a Földet védő levegő burok napsugárzás átbocsátásának
megváltozásával jár! A szűrőhatás megváltozása főképen két jelenségben
nyilvánul meg: a bejövő napenergia csapdába kerül, felhalmozódik
és egyre emelkedik a Föld hőmérséklete, továbbá a légkör szűrőhatásának
megváltozása következtében az egyre rövidebb hullámhosszúságú sugarak is
leérkeznek a földfelszínre, amelyek ellen máig a légkör védelmet nyújtott, s
amely sugarak a vírusok világában végzetes következményű mutációt indíthat
el, s ennek beláthatatlan a
következménye. A korábbi honkongi, jelenleg pedig a
pekingi vírusos járvány már ennek a hatásnak akár előjele is lehet. Tehát az
alacsony energia fogyasztású épületek elsősorban nem csak a tulajdonosok
pénztárcájának védelmét szolgálja, hanem világméretű jelentőséggel bír, s a
hatásos környezet védelem egyik alapvető eszköze. Ugyanis a civilizált
országokban az épületek a nemzeti energia fogyasztásnak
legalább 60 %-át teszik ki. Az épület
energia fogyasztása alatt a teljes épületciklust kell érteni, tehát épület
anyaggyártást, építést, épület használatot – mint fűtést, hűtést, világítást,
szellőztetést és egyéb gépi berendezések
működtetését – végül elbontást és törmelék szállítást.
A
fosszilis energia fogyasztás világméretű következményeit összefüggéseiben három
ábra szemlélteti.
Építészetileg
költségnövelés nélkül is lehet energia takarékos, vagy
energia tudatos épületeket építeni. Egyrészt azáltal, hogy csak alacsony energia
tartalmú anyagokat
használunk, másrészt a megújuló energia forrásokat alkalmazzuk az épületek fűtésére , melegvíz előállításra, hűtésre. Ezek segítségével az energia fogyasztást 40-50 %-al tudjuk csökkenteni. A megújuló energiák közül elsősorban a napenergia áll szinte mindenki rendelkezésére, akár passzív, vagy aktív hasznosítási mód által. A passzív hasznosítás esetében a napenergiát maga az épület nyeli el. Ehhez csupán az épületet kell célszerű tervezéssel alkalmassá tenni, hogy minél több napenergia elnyelésére, tárolására legyen képes. Ennek a módnak különösebb költség vonzata nincsen. A napenergia aktív hasznosításához energiát felfogó berendezési tárgyakra, épületgépészeti berendezésekre, pl. kollektorokra stb. van szükség. Ezek költsége hatékonyságuk szerint változik, de a háztartási melegvíz szükséglet évi energiaigényének hatvan százaléka a beruházási költség néhány százalékából megvalósítható. Az épület teljes évi kifűtése is megoldható napenergiával, csupán az energiát felfogó és tároló berendezéseket kell egyszer megfizetni, hogy életre szóló ingyen fűtést létesítsünk.
