GRAVITÁCIÓS LÉGFŰTÉS

 

Légfűtés lényege, hogy a fűtőenergiát a levegő szállítja a helyiségekbe a hőkülönbségből eredő (gravitációs) felhajtó erő segítségével. Ezért sem gépi berendezésre sem légcsatornákra  nincs szükség. A gravitációs légfűtés minden más fűtésrendszerrel szemben az alábbi –rangsorolás nélkül felsorolt -  jelentős előnnyel rendelkezik.

 

 

ALACSONY BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG.

 

A gravitációs légfűtés eszköz költsége csak csekély töredéke a melegvizes fűtésrendszereknek. A szokványos méretű - a referenciák között bemutatott - családi házakat és villákat  két-három gázüzemű légkonvektorral fűtik. Ez egyértelműen utal a lényegesen alacsonyabb beruházási költségre a melegvízfűtéses rendszerekhez viszonyítva.   A levegő szállítására szolgáló légcsatornák  a falakba süllyesztett láthatatlan kürtők. Nincs szükség levegőt szállító gépre, csőre, vagy szerelt légcsatornára.

 

 

GAZDASÁGOS ÜZEM

 

A légfűtés folyamatos üzemű, alacsony hőmérsékleten működik, s ezért igen jó az energia hasznosítása. Az elégetett gázból felszabadult hőenergia hatékony hőcserével a fűtendő légtérbe jut a kémény helyett. A melegvizes berendezésekkel szemben, amelyek szakaszosan  és nagy lángon működnek, a hőenergia jelentős hányada a kéményen át távozik, mert a gyors vízátfolyás és füstgáz áramlás miatt nincsen idő a tökéletes hőcserére. Az energia hasznosítási előny megmutatkozik a kémény füstgáz hőmérséklet különbségében, amely  a légfűtésnél jóval alacsonyabb.

 

 

BIOLÓGIAILAG KIELÉGÍTŐ FRISSLEVEGŐ ELLÁTÁS

 

Szervezetünk egészséges működésének alapvető feltétele a tökéletes oxigén ellátás. Az oxigén szegény levegő belélegzése károsítja a sejtjeinket. Szervezetünkben percenként sok ezer sejt hal el és új keletkezik. Új sejtek létrejöttének forrása az oxigén utánpótlás. A levegő oxigén tartalma 21 %, de  minden kilélegzés után, nyugalmi állapotban, pl. könnyű ülő munka, alvás esetében már csak 16%. Következésképen a szobában lévő levegő oxigén tartalma –friss levegő bevezetése nélkül – az idő múlásával egyre csökken a helyiségben tartózkodó személyek számától és tevékenységétől függően. Előírások szerint a frisslevegő ellátás követelmény óránként, és személyenként 50 m3. Lakásaink apró méretű helyiségeiben még egy személy esetében is akár már egy óra múlva is fellép az oxigén szegényes állapot, amely időben egyre rosszabbodik. Fűtési időben akár óránként szellőztetni kellene, hogy elegendő oxigéntartalmú friss levegőt bocsáthassunk a zárt helyiségbe ahhoz, hogy sejtjeink kellő oxigén ellátásban részesülhessenek. Az építészetileg  folyamatos szellőztetéssel el nem látott helyiségekben élők nagy valószínűséggel biológiailag észrevétlenül károsodnak. Ezt a káros hatást a  gravitációs légfűtés megszünteti.

 

Megfigyelhető, hogy rendszerint az épületekben nem található friss levegő bevezetésére szolgáló szellőzőnyílás. Ennek következtében a helyiségekben biológiailag nincs kellő oxigén utánpótlás. Különösen az új épületekben, ahol az ablakok légtömörségét szabványok garantálják. Tehát a frisslevegő bevezetése nélkül biztos ez elégtelen   bio-fiziológiai állapot kialakulása.

 

A légfűtés az egész ház levegőjét átáramoltatja a helyiségeken, tehát a tartózkodásra használt szobákban a frisslevegő ellátás így - minden fűtési rendszerrel ellentétben - lényegében megoldott. Feltételezve a lakás reggeli és esti kiszellőztetését. A légfűtéses rendszer egyébként rendelkezik frisslevegőt bevezető csatornával is.

 

Bármely helyiség be és kikapcsolható a  fűtésből és szabályozható külső frisslevegő   bevezetéssel is rendelkezik.

 

 

 

IDEÁLIS FŰTÉSRENDSZER A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSHOZ

 

Minden fűtési módnak nagy a hőtehetlensége, mert jelentős a rejtett hő tartalma. Ez alól kivétel a légfűtés. A melegvizes fűtések esetében a vízben jelentős energia halmozódik föl, amelynek fűtőhatását nem lehet egyik pillanatról a másikra semlegesíteni, ha hirtelen kisüt a Nap egy borús napon. Különösen nagy hőtehetetlenségü a padlófűtés, amelynél több tonna beton van felfűtve. A napfény intenzitásának megváltozásakor túlfűtődhet a helyiség, akár szellőztetésre is kényszerülhetünk, s kárba vész a belépő napenergia.

 

Ezzel szemben a levegőben nem lehet nagy mennyiségű hőt felhalmozni, azaz kicsi a rejtett hőtartalma.  Ezért a légfűtés harmonikusan képes követni a napos és borús váltakozó időszakokat, mert mihelyt a termosztát érzékeli a napsütésből származó hőtöbbletet, azonnal kikapcsolja a levegő fűtését. És viszont, ha már nem elegendő a belépő  naphő,  akkor   bekapcsolja  a   fűtést.   Semmilyen   más   fűtés   rendszer nem  képes      olyan szorosan követni a külső hőmérséklet változást, mint a gravitációs légfűtés energia szabályozással, mint a gravitációs légfűtés. A napenergia  passzív hasznosításához legkedvezőbben illeszkedő fűtésrendszer a gravitációs légfűtés.

 

 

EGYSZERŰ ÜZEMELTETÉS

 

A gravitációs légfűtés bármilyen hőcserélő berendezéssel ( kazánnal, kályhával ) megvalósítható. Ennek hőmérséklet szabályozóját legfeljebb csak  markánsabb hőmérséklet változás alkalmával kell újra állítani. Minthogy a fűtésrendszer működtetéséhez sem gépi berendezés, sem elektromos áram nem szükséges, így nincsen meghibásodási lehetőség sem. Áramkimaradás sem akadályozhatja a működését. Gyakorlatilag  karbantartást nem igényel.

 

 

IGÉNYTELEN KARBANTARTÁS

 

A légfűtés egyedüli berendezése a hőcserélő. Minden vízzel működő fűtő berendezés csöveit, hőcserélőit (adiátorait) tisztítani, javítani kell, beázásokat okozhat, fűtés kikapcsolásakor vízteleníteni kell, szivattyú elhasználódik stb. Elmaradnak a melegvizet a radiátorokhoz szállító csővezetékek, amelyek meghibásodási kockázatán felül esztétikai és bútorozhatósági hátrányuk is van. Mind ezek karbantartására nincsen szükség a gravitációs légfűtés esetében, ezért az üzemeltetése gyakorlatilag gondtalan.

 

 

MAGAS ESZTÉTIKAI ÉRTÉK

 

A légfűtésnek a lakásban nincsenek látható elemei, csövei, vagy hőcserélő elemei, tehát bútorozást nem akadályozza, mert a légjáratok a falakba süllyesztetten, rejtve helyezkednek el. Az ablak nyílások mélyen üvegezhetőek, mert nincsen az üvegezés elé helyezendő radiátor, amely egyrészt a szabad kitekintést akadályozná,  másrészt ez az elhelyezés hőtechnikailag hőveszteség szempontjából előnytelen megoldás, mert rendszerint az üvegezést fűti.

 

Vissza